| Erik : Ruffian Emlékverseny |
Ruffian Emlékverseny
2010.07.14. 12:55
EREDMÉNYEK
Nem pofázok sokat, lássuk eme csodás nap eredményeit:
Our Hopes Stakes
I. Passionate Feeling
II. El Segundo y Hermoso
III. Ghost to Appear
IV. MLK Evening Attire
V. Speeding Moment FM
VI. SA Break the Silence
VII. Apache Girl de Minera
A kétévesek futamán a helyi tenyésztés Passionate Feeling győzött, a Hermoso apaságú csikó csupán egy orrhosszal maradt le az első helytől. Favoritként ez a két ló indult.
Young Prides Stakes
I. Chastroma
II. Miracle Boy
A 3 éves sárga kanca nagy fölénnyel verte meg ellenfelét a futamon.
Black Appearance
I. Blessing Stuff Girl
II. Passionate Feeling
III. Speeding Moment FM
IV. Straight Story
Black Racers Stakes
I. Pro Hot Stuff
II. Shakney Girl
A két indulóval futó versenyen a favorit Pro Hot Stuff nyert egy fél lóhosszal maga mögött hagyva a kancát.
Frank Y. Whiteley Memorial
I. Living the Dream
II. Colonel John
III. Midnight Lute
Kevés nevezővel indult ez a futam is, és a favorintként induló Living the Dream mindenki elvárásának megfelelően start-cél győzelmet aratva nyerte a futamot.
Regard Stakes
I. Invencible y Hermoso
II. Majestuoso y Hermoso
III. Claudy' Knight
IV. Wonderful Wolf of Deep
V. Invencyble Love Story FM
VI. La Pedino di Amori
VII. Paso de Vido
A futamot a favoritként futó Invencible y Hermoso nyerte, az utolsó métereken hatalmas harcot folytatva fiával, de végül a tapasztalt apa került ki győztesen a pálcamentes futamon.
Ruffian Derby G1
I. Perfect Crime
II. Tüzes Vágta
III. Awesome Bijuo
IV. Ynze fan Fenson
A nap főfutamára megtelt a nézőtér, bár a verseny csupán 4 nevezővel indult, mégis nagy élményt jelentett minden kilátogatónak. Perfect Crime az utolsó pár méteren hajrázva egy fejhosszal előzte meg az amúgy favoritként induló Tüzes Vágtát.
Gyásznap a mai a lovas világ és a galopp történetében. Nem csupán egy lovat vesztettünk el '75 nyarán: egy legendát, egy csodát, egy harcost, egy társat, egy fiatal lelket. Nem szabadott volna, hogy mindez megtörténjen, de az ember mindig is csak utólag volt képes gondolkodni, csak utólag jutott eszébe, hogy hoppá, ezt nem így kellett volna. Bár lehetséges, hogy a kancák királynője esetében az sem segített volna, ha az ember előre gondolkodik. Soha nem találkozhattam vele személyesen, de elmondhatom: Ruffian egy legenda volt, egy erős lelkű, kitartó ló, aki sokat tett le az asztalra, és sokat bizonyított a társadalomnak. Nem bírok betelni azzal, hogy látom őt galoppozni, látom a szemében az erőt, és nyerni akarást, ahogy zsokéjával szinte összeolvadva bolygatták fel a lovassport világát. Úgy futott, mint egy hurrikán, esélyt sem hagyva más lovaknak. Úgy gondolom, Foolish Pleasure ellen is győzhetett volna. Hisz még sérülten is kitartott, hatalmas fájdalmakkal küszködve is tartotta az iramot, és harcolt. A zsokéja is tudta, hogy Ruffian a jobb, nem véletlen, hogy őt választotta a csődör helyett. Csak sajnos minden rosszra fordult pár emberi hiba következtében, amik végül a ló életét követelték. Ő egy ragyogó csillag volt a galopp egén, talán az egyik legfényesebb. Mikor csillaga kihúnyt, az akkori emberek, a lovászai, a trénere, a tulajdonosa, a zsokéja, a rajongói lelkéből is kiveszett egy darab. És habár Ruffian már az égi legelőket rójja, váltig állítom, hogy még köztünk van: köztünk van minden lóban, aki győztesként fut át a célon, minden kancában, aki küzd az elismerésért, minden póniban vagy hidegvérűben, aki kitűnni vágyik, minden emberben, akinek a szíve igaz, és erős, mindenkiben, aki nem adja fel álmait, vágyait, és képes harcolni, mint ahogy ő tette.
Nyugodj békében, Ruffian.
Úgy gondoltam, kirakom mások gondolatait is, hogy több ember véleményét is láthassátok a kedvencemről:
Beaten:
Ha Ruffianra gondolunk mindig csak sajnálkozás, bánat az első érzés. Ahogyan futott, küzdött aztán vége. Más emberek butasága miatt halt meg. De nem kell szánalmazni. Erős kanca volt és most valahol talán,esetleg boldog. Ott futhat. Itt már nem.
Egy fontosat minden embernek tanított. Nem szabad elfelejteni: a végsőkig küzdeni kell minden erőddel. Ha pedig nem sikerül ne bánkódj. Majd máskor sikerül. Talán egy másik világban. Ő így tett.
Vágyom az érzésre
Hogy itt legyél velem
Nem ismerek választ a kérdésre,
Miért?
Számomra még itt vagy
És velem futsz a célba.
Mert az erő el nem hagy
És téged velem tart.
Csak egy apró élet voltál
De a leghatalmasabbat tetted:
Tanítottál.
Én tanultam tőled.
Talán a legbénább Ruffianos vers, de szívből szólt. Rólam és róla szólt, hiszen nem is ismertem, sose láttam, de attól még szerethetem így.
Fantasme:
Látom őt. Látom, ahogy ében sörénye a zsoké arcát csapkodja. Ahogy kecses füle teljesen a nyakához lapul. Szinte lecsukja szemét, hogy védje a menetszéltől. Pofáján kidajadnak az erek, orrlikai kitágulnak. Szügye hullámzik, azogy melső lábaival előrébb, és előrébb húzza magát. Hátsó lábait keményen vágja a homokba, hogy minnél gyorsabb tempót tudjon diktálni. Hollófekete farka akig mozdul, csak áll, párhuzamosan a talajjal. A zsoké összehúzza magát, ül a csodakanca hátán, hisz tudja, hogy Ő mindent megtesz magától is a győzelemért. Hatalmas sebességgel fordul be a célegyenesbe, a fehér korlát szalaggá mosodik össze. Megpillantja az élen haladó lovat, de nem törődik vele. Tudja, hogy le fogja futni. Eltávolodik az ovális belsejétől, mint rakéta hagyja maga mögött ellenfelét. Csak galoppozik a cél felé. Mert én így emlékszem vissza rá. Soha, soha nem veszített. Még akkor sem, amikor elvesztette az életét. Ő akkor is nyert. Mert csak nyerni tudott.
Angel:
Ruffian egy csodálatos kanca volt. A világ, az emberek csak örülhetnek, hogy egy ilyen csoda, mint ő napviágott látott. Számára a galopp volt az élet, s a galopp nem utasította vissza, hogy éljen. Győzhetett volna, megnyerhette volna, de nem így volt elkönyvelve. Számomra, és valószínűleg mások számára is, egy legenda, egy csoda, akit tisztelni és szeretni kell. Sokszor olvastam és néztem meg a filmet az életéről, de emberi szavakba nem lehet összefoglalni. Nem lehet azt mondani, tudjuk mit élünk át, mert gondolni se tudjuk. Egy csodálatos kanca, aki valamivel jobbat tett a világban.
"Izgatottan nézek előre
A verseny mezejére
Lábam alatt megindul a föld
Mikor elindítom őt.
Menne, csak menne
Nyerni szeretne
Ő a pályán él,
S így a szívünkbe lép.
Egy csoda volt, örök legenda
Így emlékezzünk rá vissza."
Helga:
Ruffian.. akárhányszor elolvasom az élettörténetét, az elejétől a végégig, ahogyan küzdött, ahogyan élt, és ahogyan meghalt.. annyiszor sírok. nemvagyok valami érzelgős ember. de pár dolog nagyon megtud síratni.. és Ruffian ezek közé tartozik. a verseny, melyen Foolish Pleasure ellen futott.. többször is megnéztem. és tudom, hogy megnyerte volna. hiszem, érem, tudom. nem is történhetett volna másképp az én szememben, minthogy ő győzzön.. de sajnos másképp történt.. egyszerűen hihetetlen volt ez a kanca.. most, miközbe ezt írom, a könnyeim majdnem folynak.. rohadtul elérzékenyít ez a ló. lehet nevetséges vagyok.. de nemérdekel....
Ruffian! Minden Tiszteletem a Tiéd! Büszke vagyok rá, hogy egy ilyen ló élt ebben a világban. A létezésed sok örömet szerzett a világnak. még nekem is.. nekem, aki nem élt akkor, amikor te.. nyugodj békében drága kancám! nem felejtelek el sosem, örökké élni fogsz a szívemben. sajnálom, hogy nemtalálkozhattam Veled! ........dance with me in the heaven........ (L)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
