Alapfogalmak
2015.11.16. 18:52
Alapfogalmak
Allél
Hétköznapi értelemben az allélokat szokták gén néven hívni. Nagyon bonyolultan nem szeretnék belemenni, maradjunk annyiban, hogy az allél egy adott tulajdonságot meghatározó gén variációja. Az allélok mindig párban vannak jelen.
Jelölések
A genetikában minden, allélok által meghatározott tulajdonságot kicsi vagy nagy betűkkel jelzünk. Az, hogy épp melyikkel, attól függ, hogy domináns, vagy recesszív génről beszélünk. (pl. ee, AA, Dd, stb) Minden esetben párban szerepelnek a betűk, a pár egyik felét az apjától, míg másikat az anyjától örökölte az adott ló.
Heterozigóta, homozigóta
Ezek a fogalmak azt takarják, hogy a gének egyneműek-e, azaz egy pár kicsi vagy nagy betű van-e együtt (pl.EE -homozigóta) vagy egy kicsi és egy nagy betű alkot-e egy párt. (pl Ee, Aa -heterozigóta)
Ez természetesen az öröklődés szempontjából fontos. Egy homozigóta ló minden esetben továbbadja az adott domináns gént, tehát mondjuk egy EE lónak 100%, hogy csikójában is lesz egy E. (a másik feléről a másik szülő dönt) Ellenben a heterozigóta lónak 50% esélye van, hogy továbbadja az adott gént, lehetséges, hogy az 'E'-t adja tovább, de lehet, hogy az 'e'-t. (és ez nagyban dönthet a csikó színe felől.)
Ha rövidítést használok majd, akkor hom. (=homozigóta) vagy het. (=heterozigóta) jelöléssel találhatjátok majd ezeket a számolásoknál.
Domináns, recesszív
Dominánsnak hívjuk azt az allélt, ami önmagában, egyedül, heterozigótaként is kifejti hatását. Domináns géneket, allélokat jelöljük nagy betűvel.
Recesszívnek pedig az elnyomott, úgymond gyengébb gént hívjuk, ami csak akkor fejti ki hatását, ha egy másik recesszívvel van párban. Ezt kis betűvel, pl 'ee' jelöljük. Ha egy domináns allél is van a párban, akkor ott a recesszív nem fejti ki hatását, pl Ee.
Legjobb példa a recesszív öröklődésre az albinizmus. Mivel a normál szín 'erősebb', csak akkor lesz albínó az egyed, ha recesszíven vannak jelen a génjei. Így két albínónak csak albínó utódja lehet.
Fenotípus, genotípus
Csúnyán hangzik, de nagyon egyszerű fogalmak. Fenotípus az állat megjelenése, míg a genotípus az e megjelenést meghatározó genetikai kód.
Például adott két fekete ló. Külsejük, azaz a fenotípusuk megegyező, de genotípusuk több féle is lehet, lehet, hogy az egyik homozigóta, a másik heterozigóta, de attól még külsőre megegyeznek.
Számolás
Tudom, a számolást senki sem szereti, de genetikában viszont kell, hogy megtudd, milyen színű csikó jöhet létre bizonyos párosításokból.
Most egyszerűbb példákat fogok levezetni. A számolást úgy végezzük, hogy felírjuk a szülők genetikai kódját, aztán minden lehetséges párosítást végrehajtunk. Egy allélpárból a ló mindig csak az egyik felét adja tovább a csikójának, ennek a lehetséges variációit kell felírni táblázatban.
Pl adott egy Ee/aa (fekete) ló. Lehetséges, hogy a kódjának feléből az Ea variációt adja tovább, de az is lehetséges, hogy az ea-t.
Ezeknél a párosításoknál Mendel törvényei lépnek életbe, de ezzel most nem untatok senkit, akit érdekel, nézzen utána :D
Szülők: Homozigóta fekete kanca (EEaa) és homozigóta fekete mén (EEaa)
Apa (lent)
|
Anya (jobbra)
|
Ea
|
Ea
|
Ea
|
EEaa (hom. Fekete)
|
EEaa (hom. Fekete)
|
Ea
|
EEaa (hom. Fekete)
|
EEaa (hom. Fekete)
|
középen láthatjuk az eredményeket, és tisztán látható, hogy két homozigóta fekete ló párosításából csak és kizárólag homozigóta fekete csikó születhet.
Most nézzük ezt a párosítást, ha az egyik ló heterozigóta:
Szülők: Heterozigóta fekete kanca (Eeaa) és homozigóta fekete mén (EEaa)
Apa (lent)
|
Anya (jobbra)
|
Ea
|
ea
|
Ea
|
EEaa (hom. Fekete)
|
Eeaa (het. Fekete)
|
Ea
|
EEaa (hom. Fekete)
|
Eeaa (het. Fekete)
|
Itt már látható, hogy habár mindegyik csikó fekete lesz (fenotípusban egyező), de a felük homozigóta, a felük heterozigóta. Következő példa pedig két heterozigóta ló párosítása lesz.
Szülők: Heterozigóta fekete kanca (Eeaa) és heterozigóta fekete mén (Eeaa)
Apa (lent)
|
Anya (jobbra)
|
Ea
|
ea
|
Ea
|
EEaa (hom. Fekete)
|
Eeaa (het. Fekete)
|
ea
|
Eeaa (het. Fekete)
|
eeaa (hom. SÁRGA)
|
Na így már kicsit bonyolultabb, nem? Mindkét szülő fekete, de heterozigóták, így 25% esély van arra, hogy pont a recesszív génjeiket adják át a csikójuknak, amiből pedig születhet egy sárga csikó!
Összefoglalás
Már tudjuk, hogy mik az alapjai a genetikának. Allélpárok, melyek egy adott tulajdonságot határoznak meg, ezek homozigóta vagy heterozigóta formában vannak jelen a genotípusban, ez határozza meg a fenotípust. Fedeztetéskor mindkét szülőtől ezen allélpárok egyik tagja adódik tovább, hogy melyik, az teljesen véletlenszerű, de a lényeg, hogy a szülők génállományának keveredéséből jön létre az új, teljesen egyedi élet, és a csikó teljesen egyedi, akár a szüleitől teljesen különböző megjelenése.
A sokféle lehetőség, variáció adja a genetia (és az élet) varázsát.
|